A Sydney Egyetem kutatója, Damien Finniss által vezetett nemzetközi kutatócsoport az 1700-as évekre visszamenőleg vizsgálta a kontroll vizsgálatokban alkalmazott placebók hatásáról készült tudományos kutatásokat. Eredményeik azt mutatták, hogy a placebók nem csak önmagukban segíthetnek, hanem sok orvosi gyakorlat – például a gyógyszer egyszerű beadása – is hasonló megnyugtató hatást gyakorolhat.

„Sokan még mindig azt hiszik, hogy a placebo olyan hatás, amely néhány emberben jelentkezik, amikor álgyógyszert vagy kezelést kapnak, általában az új kezelések hatékonyságának tesztelése közben” – nyilatkozta Finnis. „Mi azonban túlléptünk ezen.”

Finniss elmondta, a The Lancet folyóiratban publikált vizsgálat azt mutatta, hogy az elmére is kiterjedő kezelések a szervezet természetes gyógyító mechanizmusát is ösztönözheti.

„Nem feltétlenül van szükség cukros tablettára ahhoz, hogy kiváltsuk a placebo hatást.

Kutatásunk arra derített fényt, hogy a placebo hatás rutin orvosi gyakorlatok során is megmutatkozhat számos különböző betegség esetén – ezek a hatások pedig terápiás értelemben hatékonyak és erősek lehetnek.”

Finniss elmondta, egyes tanulmányok azt mutatták, hogy azok a betegek, akik eleinte fájdalomcsillapítót, majd placebót kaptak, a továbbiakban is a fájdalom enyhüléséről számoltak be, és ezt az eredményt az agyi szkenek is megerősítették. Egy másik kutatásból az derült ki, hogy a betegeknek jobbat tett az orvos által személyesen beadott gyógyszer, mint ugyanaz a gyógyszer egy automatikus infúzióból.

„Nem feltétlenül van szükség álgyógyszerre a placebo hatás jelentkezéséhez” – állítja Finniss. A kutató szerint a kezelés közege gyakran legalább ennyire fontos.

Mi történik azonban akkor, ha nem nagyon hiszünk abban, hogy az orvos képes meggyógyítani bennünket?

„Elméletileg ez esetben az a veszély fenyeget, hogy kisebb placebo hatás jelentkezik” – állítja Finniss.

Forrás: drinfo.hu